Arthrosis: porckopás okozta ízületi fájdalom

Magyarországon kb. egymillió embert érint. A csontok felszínét borító porckopásos megbetegedésben feltöredezik, egyenetlenné válik. Emiatt a mozgás fájdalmassá és nehézkessé válhat illetve az ízület merevsége és deformálódása alakulhat ki. Az ízület előzetes sérülése, mozgásszegény életmód, az elhízás, az egyoldalú terhelés sokszor szerepel kiváltó tényezőként. Az ízületi kopásra jellemző a bemozgatási fájdalom. Ilyenkor hosszabb ülés, pihenés után az elinduláskor fájdalom jelentkezik, de néhány mozdulat után enyhül, azaz az ízület "bejáratódik". A porckopás gyulladásos fázisában az ízület esetleg meg is duzzadhat az ízületi folyadék felhalmozódása miatt.
Jelentős segítséget nyújthat a mozgás, a fizioterápia, a testsúlyrendezés, egyes étrendkiegészítők. Az egyénileg kialakított mozgásterápia során a megfelelő izmok erősítése, a helyes testtartás kialakítása, az ízület túlfeszítésének megakadályozása kerül központba.

Csontritkulás

Orvosi szóval osteoporozis: a csont minőségi és mennyiségi változását jelenti, melynek során károsodik a csont szerkezete. A betegség fokozott törékenységgel jár: az egyszerű elesések során bekövetkező törésekre először a csukló, majd a csigolyák, még idősebb korban a felkar és a csípő törése jellemző.
A harmincas életkor közepéig a csont szerkezetének felépítése az erősebb, majd a lebontás kerül túlsúlyba, vagyis megindul a csontvesztés. Az ízületi problémákkal, járásnehézséggel küzdő idősek fokozott inaktivitása, mozgásszegény életmódja tovább fokozza a lebomlás nagyságát, melyet az aktivitás amúgy jelentős mértékben lassíthatna. A csont szerkezetének lebomlását az ösztrogén nevű női hormon szintjének csökkenése ugyancsak befolyásolja. Így a klimax beálltával a nők a negyvenedik-hatvanadik életévük között akár normál csonttömegük egyharmadát is elveszíthetik. A folyamat hatvanéves kor után közel egyforma mértékű a két nemben.
A gyógytorna célja megakadályozni a gerinc-deformitások további romlását. Meg kell erősíteni a gyengült has-, hát-, far- és combizmokat, nyújtani a zsugorodott mell- és légző-izmokat. Sok légző gyakorlat szükséges a rossz testtartás miatt beszűkült légző-mozgások fokozása érdekében. Külön figyelmet igényel a tartásjavítás, melynek gyakorlatait – az önkorrekció elősegítése érdekében – tükör előtt érdemes végezni.

Discopathia kezelése

Az akut derékfájások döntő többségét az intervertebralis discusok (gerincscsigolyák közti porckorongok) megbetegedései - discopathia, discus hernia – okozzák.

A discogen heveny derékfájás kezelése alapvetően attól függ, hogy a betegnek csak derékfájása (vertebrogen tünete) van, vagy radiculopathiája (ideggyöki érintettsége) is.

Vertebrogen tünetek esetén néhány napos ágynyugalom, fájdalomcsillapítók alkalmazása, illetve ezek eredménytelensége esetén megfelelő terápiás dózisban adott nem-szteroid gyulladáscsökkentő lehet hatásos. Segíthet a beteg gyors talpra állításában a gerinc körüli feszülő izomzatba adott helyi érzéstelenítő-szteroid kombináció, izomlazító, valamint a lokális bedörzsölés fájdalomcsillapító vagy helyi vérbőséget okozó kenőccsel.

Az akut tünetek enyhülését követően elektroterápiával segíthetjük elő a beteg mielőbbi, általában gyógytornász segítségével történő mobilizálását, majd a speciális gyógytorna betanításával a megfelelő gerinckímélő életmód elsajátíttatásával csökkenthetjük a visszaesések kialakulásának esélyét.

Értorna

Vénás torna
Vénáink az elhasznált vért szállítják vissza a periféria felől a szív felé. Mivel faluk kevés izomelemet tartalmaz, ezért különösen fontosak a vér visszaáramlását segítő tényezők. A szív pumpafunkcióján kívül a mellkas mozgások a légző mozgások során segítik a vér visszaáramlását.

A vénás torna ágyban fekvő betegeknél, műtötteken, szülés után, illetve preventív célból mindenkinek ajánlott, aki álló foglalkozást végez vagy hosszú ülésre kényszerül. Kismamáknál nagyon jótékony és megelőzi a visszértágulatok kialakulását. Légző tornával fokozhatjuk a vénás visszaáramlást. Vénáink izmokba ágyazottan futnak végtagjainkon, így ezen izmok tornáztatásával összekapcsolva légző tornával érhetjük el legintenzívebben a perifériák kiürülését.

Az artériás értorna
Az artériák a szívtől távolodó erek, amik a tápanyagban dús vért szállítják a periféria felé. Az elhízás, magas koleszterin szint, a cukorbetegség, a mozgáshiány, a dohányzás kedvez ezen erek elmeszesedésének, és test szerte kialakulhatnak arterioszklerózisos tünetek. Mivel ezek a betegségek sokszor halálos szövődménnyel járnak (pl. szívinfarktus, agytrombózis), kiemelkedő jelentőségű ezen betegségek megelőzése egészséges életvitellel.

Az alsó végtag ereinek szűkülete miatt például járáskor kevesebb oxigén jut az izmokhoz, ami heves fájdalommal jár. Ezért kényszerül az érszűkületes beteg betegségének előrehaladásával párhuzamosan egyre kisebb út megtétele után megpihenni. Ilyen tünetekkel forduljon orvosához, aki a diagnózis felállítása után, gyógyszeres kezelést és gyógytornát ír fel. A gyógytorna gyakorlatok rendszeres végzésével panaszai enyhülni fognak.

Finommotorika fejlesztés

Az írástanuláshoz nagyon fontos a megfelelő szintű finommozgások kialakulása. Ezért nagy gondolt kell fordítani a kézfej és az ujjak izmainak edzésére, az ujjmozgások összerendezésére. Ez történhet tornáztatással, vagy valamilyen kézműves tevékenység végeztetésével. Ezek mellett további fontos teendő a szem és a kéz összehangolt munkájának megteremtése.

Gerincferdülés

A gerincferdülés (scoliosis) a gerincoszlop kóros oldalirányú elgörbülése, melyet a csigolyák egymáson való elmozdulása, elcsavarodása okoz. A gerincferdülés feltehetően tartási rendellenesség miatt jön létre, melynek oka a gyenge hátizomzat. Akkor alakulhat ki, ha a serdülőkori növekedés során a mozgásszegény életmód következtében az izomzat fejlődése nem tart lépést a csontok, csigolyák növekedésével.

A gyógytorna a beszűkült mozgású, merev gerincszakasz mobilizálásából, izomerősítésből, az önkorrekció megtanításából, mellkas mobilizálásából tevődik össze. (Schroth terápia)

Gerincsérv

A gerincoszlopot a csontos csigolyatestek, a köztük elhelyezkedő és a rugalmasságot biztosító porckorongok, illetve az ezeket összekötő ínas szalagok építik fel. Amennyiben a porckorong károsodik, úgy veszít víztartalmából, magassága csökken, beboltosulhat a gerinccsatornába.
Ha a porckorong a gerinccsatorna felé előtüremkedik, de nem szakítja szét az őt határoló ínas szalagot, akkor beboltosulásról (protrusio) beszélünk, amennyiben a szalagot átszakítja akkor, azt sérvnek (hernia) nevezzük.
Amennyiben a sérv vagy a beboltosulás a kilépő idegeket érinti, úgy a kilépő ideggyököknek megfelelő kisugárzó fájdalom (radiculopathia), érzészavar és izomgyengeség észlelhető.
Ha nyaki gerinc szakaszon alakul ki ilyen gyöki károsodás, akkor a felső végtagba sugárzik ki a fájdalom (cervicobrachialgia), ha az ágyéki szakaszon, akkor az alsó végtagba (lumboischialgia).
Amennyiben a deréktáji fájdalom nem társul alsó végtagba kisugárzó fájdalommal, lumbago-ról beszélünk.
Ha a beboltosulás vagy a sérv a háti vagy nyaki gerincszakaszon jelentkezik, akkor a gerincvelőt is nyomhatja, ilyenkor vizelési zavar (általában vizelet elakadás), alsóvégtagi vagy mind a négy végtagot érintő izomgyengeség alakulhat ki.
Súlyosabb esetekben a sérv műtéti úton gyógyítható, a betegek többségénél azonban erre nincs szükség, hiszen a sérv alternatív, otthoni módszerek segítségével rövid időn belül visszahúzódik. Ilyenkor hatásos a pihenés, a kemény fekhely alkalmazása, a párnákkal történő kitámasztás, a kímélő életmód és az egyénre szabott, otthon is végezhető gyógytorna.

Gerinctorna - Csoportos gerinctorna

A gerinctorna segíti a gerinc épségének fenntartását, tehát nemcsak a gerincbántalmak kezelésének, hanem azok megelőzésének fontos eszköze.
A mai civilizált környezet és rohanó életmód sajnos negatív kihatással van a mozgásunkra. A gerincoszlop a sima, kemény talajon történő állástól, járástól, valamint a passzív életmódtól és az ülő- és állófoglalkozás miatt kialakuló egyoldalú megterhelésektől egyre inkább deformálódik, különböző helytelen helyzetet vesz fel. Ennek következtében a gerinc már nem tudja megfelelően ellátni funkcióit, amely komoly fájdalmakhoz és további kóros elváltozásokhoz vezet.
Az elhízás, a megváltozott testsúly, illetve az ebből következő izomegyensúlyban bekövetkező változások miatt a gerinc környéki izmok, a törzs izmai meggyengülhetnek, megnyúlhatnak, illetőleg megrövidülhetnek. A törzs izmaiban létrejövő megváltozások eredményezhetik a rossz testtartás kialakulását.
Amennyiben az imént említett állapot tartósan fennáll, akkor gerinc- és derékfájdalmak alakulhatnak ki, amelyek megkeseríthetik az ember mindennapjait.
A gerinctorna segíti a gerinc épségének fenntartását, ebből kifolyólag a megelőzésnek is fontos eszköze.

Hanyagtartás

Hanyagtartásnak összefoglalóan azon elváltozásokat nevezzük, amikor a csigolyákban nincs semmilyen szerkezeti eltérés, azaz a deformitás elsősorban a hát-, illetve törzsizomzat gyengeségével függ ösze, az izmok erősödése nem tud lépést tartani a gerinc görbületeinek alakulásával. Típusai:

  • Domború hát: A háti kyphosis a normálisnál nagyobb, az ágyéki lordosis megtartott.
  • Nyerges hát: Az ágyéki lordózis és a háti kyphosis a normálisnál nagyobb.Ez a leggyakoribb típus, főleg 6-10 éves kor között alakul ki, amikor a törzs izomereje nincs arányban a hossznövekedéssel.

A lapos hátat nem soroljuk a hanyagtartások közé. Ez esetben a káti kyphosis eltűnik, a hát egyenessé, vagy előrefelé domborúvá válhat, az ágyéki gerinc élettani görbülete is csökken, mindez csökkenti a gerinc stabilitását.
A hanyagtartás aktív izomerővel, rendszeres tornagyakorlatokkal korrigálható. A rendszeres torna, sportolás, az egészséges életmód fontossága a megelőzés miatt rendkívül fontos.
Elhanyagolt esetben végleges alakváltozás, gerincdeformitás jön létre, s ez már aktív izommunkával nem korrigálható. Gyakran a hanyagtartás csak részjelensége az izomrendszer gyengeségének (laza ízületek, lúdtalp, előboltosuló has, előreeső vállak), azaz a teljes testtartás korrigálásra szorul.

Lúdtalp

Amennyiben a láb boltozatos szerkezetét a szalagok, illetve izmok valamilyen okból nem tudják megtartani, a testsúly hatására a láb ellapul. Először a hosszanti boltozat magassága csökken, az ugrócsont közelebb kerül a talajhoz, a bokavillával együtt befele fordul, a sarokcsont pedig ellenkező irányba, kifelé mozdul el.
Ezek által a talp belső éle domborúvá válik, közelebb kerül a talajhoz. Ez a térdek beforgását, megrogyását, a csípők behajlítását, a fenék kitolását eredményezi. Tehát lúdtalp miatt fájhat a bokánk, a térdünk, a csípőnk, a derekunk. A hosszanti boltozat süllyedését követi a harántboltozat süllyedése, a láb szétterülése.
Nagyon fontos a megelőzés, aminek fontos eleme a torna. A már kialakult lúdtalp kezelésében legfontosabb a talp izmainak erősítése.

McKenzie terápia

A McKenzie-módszer a gerincproblémák speciális vizsgálatán és kezelésén alapszik.
A Robin McKenzie, új-zélandi gyógytornász által kidolgozott terápia világszerte a legelterjedtebb és legkedveltebb gerinckezelési módszerek közé tartozik.

A McKenzie-módszer indikációs területei

  • Nyak-, hát- és/vagy derék akut fájdalma
  • Protrusió (porckorong kitüremkedés)
  • Discus hernia (gerincsérv)
  • Zsibbadás, izomgyengeség, reflex eltérések

A McKenzie-módszer egyénre szabott terápia, ami a pácienstől aktív közreműködést kíván meg, lényege a páciens által önállóan kivitelezhető gyakorlatok. Ennek hatalmas előnye, hogy a páciens saját maga képes befolyásolni fájdalmát és egyéb tüneteit (pl. zsibbadás). A könnyen elsajátítható gyakorlatokat otthon is végezni kell, nem csak a kontrollok alkalmával, mindig a gyógytornász által meghatározott mennyiségben és gyakorisággal.

A McKenzie-módszer legfontosabb eredményei

  • A páciens megtanul hatni a fájdalmára, sikeresen befolyásolni azt.
  • A kiújuló fájdalmak nagy része is sikeresen megelőzhető, mert a későbbiekben a beteg önállóan is képes panaszait enyhíteni, a kiújulást megelőzni.
  • Szakszerű alkalmazásával gyakran a műtéti beavatkozás is elkerülhető.

Hogyan zajlik a McKenzie kezelés?

Első alkalommal alapos, személyre szabott mozgásszervi vizsgálattal kezdi a terapeuta, speciális mozdulatokat kér a betegtől, majd az ezekre adott reakciókat összegezve meghatározza a fájdalom okát és típusát. A vizsgálat alapján eldönthető, hogy mely mozdulatok fokozzák és mely mozdulatok csökkentik a beteg fájdalmát. Ezen információk alapján a megfelelően kiválasztott és jól kivitelezett gyakorlatok hatására a kisugárzó fájdalom (lábba, combba, farba, karba) a gerinc irányába húzódik vissza (centralizálás). Szükség esetén a kezelő manuális fogásokkal segíti a centralizációt.

Következő lépés a centrális fájdalom elmulasztása.

Láthatjuk tehát, hogy a McKenzie kezelés alatt miért olyan fontos, hogy ne legyen elnyomva a fájdalom (pl. gyógyszerek által), hiszen a módszer alapja, hogy a fájdalom fokozódása, csökkenése, ill. kiterjedése alapján lehet összeállítani a személyre szabott gyakorlatot vagy gyakorlatokat.

Mennyi idő alatt következhet be javulás? Mit tehet a beteg a gyógyulásáért?

Általában már az első kezelés során, percek alatt hatalmas javulás érhető el, de előfordulhat, hogy csak 2-3 kezelés után érezhető változás.

Sokat segít, ha a beteg két kezelés között önállóan is végzi a betanult gyakorlatokat. A kezelő által meghatározott gyakorlatot a gyógytornásszal megbeszélt rendszerességgel és ismétlésszámmal kell végezni és a gyakorlat mozgásirányával ellentétes mozgást szigorúan kerülni kell.

Mellkasdeformitások

A tölcsérmell lényege, hogy az elől elhelyezkedő szegycsont középső illetve alsó része és a hozzá csatlakozó bordaporcok besüppednek a mellüreg felé, ezáltal a mellkas alakja felülről lefelé, mint egy tölcsér szűkül.
A benyomódó mellkasfal a mögötte elhelyezkedő szerveket (a tüdőket, szívet) balra helyezi át, így ezek a szervek nem mindig tudják úgy teljesíteni feladatukat, mint normális esetben.
A kezelés célja a mellkas-, hát- és hasizomzat megerősítése. Ez rendszeres gyógytorna, úszás segítségével elérhető. Sokszor ezekkel a gyakorlatokkal nemcsak a meglévő deformitás korrekciója lehetséges, hanem a folyamat további romlása is megakadályozható.

Tyúkmellkas esetében a szegycsont és a bordák előlrefelé türemkednek ki. Ez általában a szív és tüdők helyzetében nem hoz létre változást, legtöbbször egyedül kozmetikai problémát okoz.
Ebben az esetben a gyermeknek a mellkas, hát izomzatát erősítő, a légzőizmokat jól megmozgató gyógytornát alkalmazunk.

Női torna

Az egyhangú munkahelyi tevékenység - legyen az szellemi vagy fizikai - egyoldalúan terheli testünk izmait. Mindez helytelen testtartáshoz, fájdalmakhoz vezethet a test legkülönbözőbb pontjain. Erősítő illetve nyújtó jellegű tornagyakorlatokkal azon izmok erősítésére kell hangsúlyt helyezni melyek különösen ki vannak téve a munkahelyi ártalmaknak. Ennek következtében megelőzhetők, illetve javíthatók a már kialakult esetleges deformitások, és formálódik testünk.

Rheumatoid arthritis: ízületi gyulladások

A szervezet idült gyulladásos megbetegedése, mely elsősorban az ízületeket érinti. A betegség aktív, fájdalmas fennállása idején a fizikai nyugalom javasolt, később a gyulladás lezajlása után az izomerőt és az ízület mozgástartományát tornával kell helyreállítani. Ez lehet kezdetben passzív torna, később a beteg saját maga által végzett mozgás.

A betegség kezdetén rossz közérzet, láz, testsúlycsökkenés lép fel. Az ízületek gyulladásos tünetei közül, melyek kezdődhetnek hirtelen, de lappangva is, legkorábban az ízület belhártyájának gyulladásos megvastagodása, valamint az ízületi folyadék felszaporodása jelentkezik. Ezek akadályozzák az ízületi mozgást, az izmokban görcs jelentkezik, később az ízület behajlított állapota állandósul. Közben ínhüvelygyulladás, a bőrben reumás csomók és csontelváltozások keletkezhetnek.
A betegség előrehaladtával fájdalmas kötőszövetes vagy csontos ízületi merevség alakul ki az adott ízület torzulásával.

Scheuermann kór lényege

Serdülőkorban jelentkező megbetegedés, melyre a gerinc fokozott háti kiboltosulása, mozgáskorlátozottság, fájdalom jellemző A csigolyák közötti porckorongok (discusok) beboltosulnak a csigolyatest felé (így jönnek létre az úgynevezett Schmorl-csomók, melyek a betegség röntgendiagnosztikai kritériumai), és a porckorongok elülső részei ellapulnak, elfajuló, súlyosbodó (degeneratív) jeleket mutatnak. Leggyakrabban ez a folyamat a háti gerinc csigolyáin alakul ki. Ritkább a háti-ágyéki átmeneten, s a legritkább az ágyéki (lumbalis) szakaszon.

A korrekció elérése és a jó testtartás kialakítása szempontjából fontos a rendszeres mozgásterápia.

Schroth terápia

A Schroth terápia a gerincferdülés egyik leghatékonyabb konzervatív kezelési módszere.
A terápia lényege, hogy elérjük a gerinc maximális aktív nyújtását, majd háromdimenziós légzéssel a törzset eredeti helyzetébe állítjuk. Ebben a testhelyzetben végzünk izomerősítő és nyújtó gyakorlatokat.
A módszer nem csak az oldalirányú görbületet kezeli (kétdimenziós), hanem a csigolyák csavarodása következtében kialakult bordapúpot is korrigálja (háromdimenziós).
A gerincferdüléssel gyakran együtt járó „lapos hátat“is korrigáljuk,de sikeresen alkalmazható Scheuermann betegségnél is.

Fogalomtár

Kapcsolat

Tornaterem címe:
    Szolnok, Csokonai út 27. 1/3.

TÉRKÉP MEGJELENÍTÉSE

Telefon: (+36) 20 989 - 3218

mgyogytorna@citromail.hu